10.fejezet-Az úgy oké...

Sziasztok! Itt is van az uj fejezet,kicsit unalmas lett a következő az nagyon kedvem a számomra remélem nektek is fog tetszeni majd. Jó olvasást,vároma komikat :D

      Ez meg mi volt? Még egy ideig gondolkoztam ,majd kopogásra lettem figyelmes. Csabi kopogtatott.
-Jól vagy? Minden rendben? Beengednél?
-Persze,egy pillanat.-felálltam és kinyitottam az ajtót.
-Leülhetek?-kérdezte az ágyamra mutattva. Én csak bólintottam majd helyet foglaltam melette az ágyamon.
-Na mit csináltatok Liamel? Réka mondta,hogy vele vagy vagyis hogy vele voltál ma egész nap.
-Igen,vele voltam de nem egész nap. Kettőkor találkoztunk a parkban.
-És milyen volt? Miket csináltatok?
-Jó volt,nagyon is...Nagyon jól szorakoztunk. Beszélgettünk,vele ebédeltem és jól elhülyéskedtük az időt.
-Akkor jó...ugye kedves volt? Nem bántott vagy ilyesmi ugye?
-De hogy! Jól meg voltunk. Mi jól megértsük egymást legalábbis ő megért engem és elfogadta ma a hülyeségeimet is legalábbis eggyet.
-Miért mitcsináltatok?-felhúzta az eggyik szemöldökét ,kérdőn nézett rám és kiváncsian várta válaszom.
-Hát mi csak pizzát ettünk és én amikor nem figyelt megettem az eggyik szelet pizzáját mert nekem addigra elfogyott és még éhes voltam.-nem mondhattam meg hogy csak beleharaptam,az nagyon furcsán hangzott volna.
-És nem haragudt meg rád?
-Nem,csak röhögött.
-Akkor olyan amijennek megismertem...
-Megismerted? Te ismered? Ááá,azért mondtátok hogy ismeritek amikor elhivott...mostmár értem.
-Vedd úgy ,hogy nem mondtam semmit.Ismerem.
-De honann? És miért nem mondtad elöbb?
-Ismerem és kész. Beszélgetés vége.Örülök hogy jól telt a napod. Jó éjszakát!
-Jóéjszakát neked is!
   Kiment a szobából majd ránéztem az órára. Már tíz mult tíz perccel. Letusoltam majd felvettem a pizsimet és az ágyban fekve felléptem Facebookra meg Twittere.
A szerelem nem létezik,amíg két ember nem képes kimondani,hogy ,,mi “. A ,,mi” teljes és összefűző ígéret: Veled kívánok lenni,és azt szeretném,ha velem lennél.
Ez az idézet köszöntött facebookon.Hirtelen felsem fogtam,hogy mit ír és hogy miről szól. Késöbb eszembejutott ,hogy mit mondtam Csabinak: Mi....Mi csak....
Én is már rólunk beszéltem. Ez az idézet,pont a mostani helyzetemre íródott. De Ő biztos nem mondja azt,hogy mi és biztos nem is említ meg engem.Na de volt más is fecebookon.Pár emberke ismerősnek jelölgetett és üzeneteket irt hogy monjak ezt meg azt Liamnek,én meg csak végig futottam őket,majd párat megmondok Liamnek,vagy nem. A kedvec csoportomban mindenki kérdezgetett,hogy én most tényleg Liam unokahuga vagyok? Én meg nem tudtam mit irni. Ha azt mondom igen akkor az lesz,hogy miért nem mondtam eddig el.Ha azt mondom,hogy nem akkor meg találgatkatni kezdnek hogy mi van köztünk meg szomoruak lesznek,hogy én Liamel vagyok ők meg nem lehetnek a kedvenceikkel. De végülis nagyon jó barátnőim így nem hazudok nekik. Páruk már ugy is tudja az igazságot.
,,Nem,nem vagyok Liam unokahuga.Csak egy barátja,semmi több. A többieket nem láttam,de aki nem tudná annak elmondom,hogy Londonban vagyok és remélem találkozok majd velük.” Ez volt a válaszom,majd kikapcsoltam a laptopom. Igen,tudom,twiterre nem léptem mert azon miliónyi üzenetem van és semmi kedvem olvasgatni,fáradt vagyok.Az éjeli szekrényemre raktam a laptopom majd lefeküdtem,gondosan betakaróztam hogy ne fázzak és már aludtam is.
   Reggel telefon csergésre ébredtem de a hang a nappaliból jött. Réka telefonja volt az de Réka sehol. A hivó abba hagyta a hívást. Találtam egy cetlit az asztalon és ez állt benne.,,Leléptem az üzletbe,pár perc és ittvagyok. Ha megéheztél kaja a hűtőben. Puszi,Réke.”Elolvastam majd ujra cseregni kezdett a telefonja.Felvettem és beleszóltam:
-Jónapot! Stefany vagyok,Réka most nincs itthon de ha hazaér visszahívja.
-Ó szia Stefany (így mondtam mindenkinek a nevem mert a Stefánia az angolol Stefany és én most angliában vagyok) ,Niall Horan vagyok. Csabi áthívott engem és a srácokat  ma ebédre és azért kerestem Rékát,hogy megmondjam neki,minnyárt indulunk. Kérlek átadnád neki?
-Persze,amind hazaér megmondom neki.
-Te is velünk ebédelsz?
-Ezek szerint igen.
-Akkor fél óra mulva találkozunk! Szia!
-Szia!
  ,,Most mi van? Rékáék nem csak Liamet ismerik hanem az egész bandát?Az ugy oké.Én meg Niall Horanel beszéltem az elöbb telefonon?”-tettem fel a kérdéseket ujra meg ujra magamnak de választ nem kaptam.
-Stefii! Megjöttem! Ébredj,hamarosan vendégeink jönnek!-és megjött Réka is.
-Felkeltem már rég,és hívott Niall,hogy fél órán belül itt vannak.
-Akkor készülödj,én megterítek. Hamarosan ebéd.
-Ebéd? De és még nem is reggeliztem.
-Hát pedig kelett volna,már egy óra is elvan mulva.
-Na nem baj,ebédkor találkozunk.
  Bevonultam szobámba és készülődni kezdtem.Egy élénk rózsaszines pirossas pólót vettem fel,még Andival vettük ugy hogy legyen egyforma pólónk csak az övé fekete,egy barna csőgatyát és  a fekete conversem.  A hajamat kifésültem,tettem egy hajpántot rá és már kész is voltam.
    Jöttek a fiuk. Kapogtattak majd Réka kiáltott,hogy én nyitsak nekik ajtót.
-Sziasztok!-hoppácska.Ahogy megláttam Niallt az ajtóban,eszembe jutott hogy Liam is a banda tagja. Végig néztem hamar rajtuk de Liamet nem láttam. Elszomorodtam legbelül de nagyon is boldog voltam hisz a One Direction élőben itt áll most elöttem . Hamar kapcsoltam és fojtattam-Gyertek be!
-Szia ,azt hiszem Stefany.-mondta Niall nagy vigyorral az arcán majd bejött. Ezekszerint még emlikszik a nevemre. Én csak bólogattam.
-Szia,ezek szerint Stefany!-mondta szintén nagy vigyorral Louis majd bejött ő is.
-Szia! Zayn vagyok,azt hiszem ismersz.-mondta Zayn.
-Szia,igen ismerlek.-mosolyogtam majd ő ment a srácok után.
-Sziaa...Ö Harry vagyok.Örülök hogy megismerhetlek!
-Szia,én Stefany de hívj csak Stefinek vagy Steffnek. Én is örülök hogy megismerhetlek.-mosolyogtam Harryre. Bejött majd mind leültük a kanapéra.