11.fejezet-Nekem bármit elmondhatsz...

 Szisztok! Meghoztam a 11-edik fejezetet,remélem tetszeni fog...Kommoljatok ha tetszik,ha nem. Véleményetekre számitok.Jó olvasást! Hamarosan hozom a kövit :D



  Csak ültünk mind az ötön,Liam nem jött nem tudom miért, Réka a konyhában sürgött-forgott . Egyszer csak ajtócsukódást halottunk,megérkezett Csabi is. Lehuzta a cipőjét majd bejött ő is a nappaliba. Kezet fogott a fiukkal majd asztalhoz hívott minket. Én unottan és egyben szomoruan mentem ki az ebédlőbe és ültem le Niall mellé. Látszott rajtuk,hogy megleptem őket. Nem kérdeztem tőlük semmit,nem sikitoztam,nem akartam mindig körülöttük lenni,sőt,többet járkáltam ki teriteni és vissza mind amennyit ültem velük a kanapén de nem hagyhattam egyedül őket. Ültem Niall mellé és a gyomrom és az ő gyomra korgó koncertjére lettem figyelmes. Én nem is reggeliztam és éhes voltam de ő biztos evett,de ő Niall,mindig éhes,ez most sem volt másképp. Mindketten elmosolyodtunk majd Réka hozta is az ebédet. Leves nem volt de annál több sütőben sült csirkecomb és krumplipüre volt. Én személyszerint imádom a sütőzacskós cirkecombot,biztos Réka direkt azért készitette ezt ebédre.
    Miután mind megebédeltünk visszaültünk a kanapéra és jöttek felém a kérdések,kicsit sem örültem nekik,nem vagyok bőbeszédű ugymond ,,idegen “ emberekkel.
-És meddig leszel még Londonban?-kérdezte nagy mosojjal Niall.
-Még kábé kettő és fél hónapot.
-Egész nyáron itt leszel?-jött a kérdés ujra Nialltől.
-Igen,vagyis remélem...
-És honnan jöttél?-Louisnak is kérdezhetnéke volt úgy látszik.
-Romániából...Mind ahonann Csabiék költöztek ide csak kicsit távolabbról mind ők.
-És otthon van barátod? Úgyértve pasid...tudod hogy értem.-kicsit szégyelősen de Harry is megszólalt. Egész ebéd közben megse szólalt.
-Tudom hogy érted és nincs.
-De szeretnél itt találni valakit?-itt már nem tudom miért kérdezte ezt.
-Szeretné...-mondtam volna hogy szeretnék  de Csabi félbe szakitott.
-Talált is.
-Kit? Megtudhatnánk a nevit?-kiváncsiskodott  Harry,nagyon érdekelte  a téma igy közelebb ült Csabihoz.
-Csabi kérlek ne!-kérleltem az ujdonsült apámat de ő mégis beszédre nyitotta a száját.
-A nevét nem mondom meg de azt elárulom,hogy közületek van,vagyis na a bandátokól tetszik neki valaki.
-Ez most miért kelett?Köszönöm szépen. Többet semmit nem fogok neked elmondani!-törtem ki sírásba és közben kiabáltam vele. Nem tudom miért érintett engem ennyire ez a téma hisz sosem titkoltam érzelmeimet senki iránt. De ez most más. Nem én mondhattam meg mit érzek hanem más. Ennyire még semmit nem vettem a szivemre. Berohantam a szobámba,becsaptam magam után az ajtót és a kedvenc párnámat kezdtem itatni.
-Bejöhetek?-halottam meg Niall kedves hangját az ajtóm elöl.-Egyedül vagyok,nekem bármit elmondhatsz.
-Gyere,de csak te. És zárd be az ajtót amikor bejöttél.
    Bejött,leült mellém az ágyra. Úgy ültünk egymásmelett ugy két percet amikor egyszer csak a fejét  a vállamra hajtotta és jobkezével elkezdte simogatni a hátam.
- Ne haragudj rá. Nem akart rosszat.Csak póénból mondta el,nem gondolta hogy ilyen rosszul fog esni neked.
-Tudom,de rosszul esett,nagyon is.Köszönöm,hogy most itt vagy melettem.Nagyon sokat jelent ez nekem.
-Nagyon szivesen és mondtam: nekem bármit elmondhatsz,segitek amiben tudok.
-Köszönöm. Úgyérzem szükségem lesz még rád. Kérsz csokit?
-Kérek. Amugy klasz a szobád. Te csináltad?
-Igen,aznap este amikor megérkeztem.
-Látom te is Directioner vagy.Az asztalod,a falad,a poszterek meg minden tiszta 1D. Pedig nem tüntél annak amikor találkoztunk.
-Nem vagyok az a nagy sikitozós rajongó.
-Ezt láttuk. Ugy bántál velünk mindha most láttál volna előszőr minket.
-Hát mert most látlak előszőr titeket.
-Ez is igaz. Romániába nem volt és nem is lesz egyhamar koncertünk sajna. Pedig szép ország meg minden. Kérdezhetek valamit?
-Persze!Bármit!
- Igaz az amit Csabi mondott? Tényleg valaki a bandából tetszik neked?-ettől a kérdéstől féltem de tudtam hogy bekövetkezik. Niallnek nem tudok hazudni,meg mondom neki az igazat.
-Igen,igaz. De mond azt a  srácoknak hogy nem kérdezted meg jó? Majd ugyis rájönnek elöbb utobb.
-Nem mondok semmit nekik. És ki a szercsés?
-Szerencsés? Miért lenne szerencsés?
-Mert az lenne és kész na de ki az?Harry ugye? Minden lánynak ő....De ezt már megszoktuk.
-Nem,nem Harry...Nézz körül a szobámban,már a szobámból rálehet jönni.
-A poszterek alapján Liam.Ő az? Jaj de hülye vagyok! Egy Liam Payne feliratu párnát szoritasz. Na ,kérlek nézd el nekem.-én bolintottam eggyet majd megölelt.-Ő jó ember.Mikor a következőben jövünk,igérem találkozol vele is.
-Ő,Niall...Én már találkoztam vele....
-Te vagy az a lány akivel találkozott a repülőn?
-Igen...De most hól van?
-Megfázott és otthon fekszik a nappaliban lázason,három takaróval és egy nagy csomag zsepivel.De van egy jóötletem. Ismered akkor ugye?-bólintottam-Menj át hozzá. Itt lakunk a park másik felében az utca végén.
-Ez jóötlet. Pakolok neki az ebédből és azt is viszek,biztos jól fog esni neki a meleg étel. Vagy te jóötletnek tartod?
-Nagyon is. De akkor most menj!
-Szaladok! Köszönök mindent.-adtam neki egy puszit az arcára de nem vártam meg hogy reagáljon rá.
   Kirohantam a konyhába,egy kisdobozba pakoltam neki csirkecombot és kruplit,nem kelett sokat melegitsem igy hamar kész lettem a pakolással. Rohantam az előszobába,felkaptam a lábamra a cipőm ,else köszöntem de Niall biztos elmondja nekik hova mentem. Remélem nem harakszanak meg rám.